Ég és föld – 2018.01.18

… azokat keressétek, amik odafent vannak, ahol a Krisztus van, aki az Isten jobbján ül.
Kolossé 3,1

Mi keresztyének azt mondjuk, hogy odafent majd mennyei lesz. Mint a paradicsom! Egyszerűen gyönyörű és csodálatos. Ahol végül teljesen megleszünk mentve, szabadítva, gyógyítva! Ahol tudunk énekelni, táncolni, ujjongani és vigadozni. Ott már nem kell több mankó, nincs több fogyatékosság, nincsenek könnyek és nincs gonoszság…
Tulajdonképpen muszáj azután kutatnunk, hogy a mennybe jussunk, hogy ezt a földi siralomvölgyet elhagyjuk. Hát akkor mi tart vissza? Nem is hisszük el amit a Biblia mond? Kifogást keresünk, hogy miért maradnánk inkább itt a Földön, ahol nekünk otthonosan van berendezve? A vágyakozásunk a Menny és Jézus visszajövetel után igencsak a perifériára szorult.
Az egész azon múlik, hogy a mi régi énünk még most sem halt meg. Nem kaptunk még teljesen új szívet Jézustól, hanem ragaszkodunk a régi, kövér, zsíros énhez. A büszkeségünk ural minket, vagy az élvhajhászat, vagy a fukarság, karrier, pénz, luxus, hatalom, a családjaink vagy hobbink, mint annyira nagyon fontos nekünk. Mindig ekörül forognak a gondolataink és nem akörül, amit Istentől kaphatnánk. Őszintén, Isten szeretné a régi énünket megöldökölni, ez a mi elhatározásunktól függ. Miért hagyta el Jézus a mennyet, és miért jött a földre, olyan emberként, mint mi? Az összes korlátozással, akadállyal és szenvedéssel? Igen, ő megakart minket menteni, a szeretet volt az Ő motivációja. Az az Új szíve volt, amit Isten alakított. Ő nem magáért élt, hanem hagyta hogy a Mennyei Atya gondoskodjon róla, és Ő az emberekről gondoskodott –  ezért volt Ő szabad!
Ez az ok, amiért Isten még minket nem szólított magához a mennybe. Nem, hogy teljesen szentek és készek legyünk, hanem hogy az Ő tanúi legyünk szóban és tettben, az életünkön keresztül. Az Atya gondoskodik rólunk, hogy másokról gondoskodjunk és nekik az utat a Mennyei Atyához megmutassuk. Csak emiatt vagyunk még itt! – és nem az új kanapé, laptop vagy utazás miatt.

Jézus, te az életedet adtad, hogy engem megments. Elveszed a bűnöm, a betegség, a gyengeséget, a reménytelenséget, a magányt és mindent, ami engem lenyom. Te teszel szabaddá! Segíts, hogy osztatlanul kövesselek, mert szeretlek. Az új életet akarom, amit te adhatsz, és hogy régi a ne hálózzon be újra. Szabad akarok lenni Benned!

Advertisements

Egy osztatlan szív – 2018.01.17

Mert az ÚR szemei áttekintik az egész földet,
és ő megmutatja erejét azoknak,
akik tiszta szívvel az övéi.
2 Krónikák 16, 9

Egy tiszta, osztatlan szív. Ó Uram, ajándékozz nekem egy olyat! Szeretni akarlak Téged, és tisztelni egész életemben. Szeretnék veled harmóniában együtt lenni veled. Szeretném szeretni, amit szeretsz, és utálni, amit utálsz. Szeretnéd a képmásod lenni: jóságos, szelíd, türelmes, barátságos, tele könyörülettel és nagylelkűséggel. Ó, Uram, nem tudom, vidd ezt véghez bennem!
Az Úr megígérte: Ha rám hallgatsz, és engem szeretsz, megtöltöm a szívedet és parancsolataimat megtartod, mert szeretsz engem. Új szíved adok neked, hússzívet adok nektek, és ezt a kőszívet tele hidegséggel, magánnyal, önzőséggel és vádaskodással elveszem. Mert a halálba tartozik. Az új szív, amit tőled kaptam, hozzád tartozik! Egy osztatlan szív, ez a mi döntésünk. Tudjuk többnyire, hogy mi választ el: a mi Facebook hűségünk, televíziónk, a sport, a karrier, az élvezetek… olyan sok jó dolog van, ami a legjobbtól választ el. De mi feláldozzuk és az Úrnak élünk. Ő mindig ötleteket ad, hogy hogyan tudnánk jobban felhasználni az időt, amit Tőle kaptunk.
Egy osztatlan, tiszta szív. Salamonra gondolok, Dávid Király fiára. Nem volt osztatlan az Úrnál. Sok idegen nőt szeretett, ez volt számára a csapda. Tisztelte az Urat a templomban, bár a szíve máshol volt. Így ne legyen velünk!
Ha szeretjük, amit szeret, és utáljuk, és nemet mondunk azokra a dolgokra, amiket ő nem szeret, akkor egy szív és egy lélek leszünk vele,és Ő velünk. Ezt Ő képes megvalósítani bennünk és általunk. Akkor nagy dolgok történnek, amikre nem nagyon figyelünk, mert tekintetünket az Urra szegezzük, és nem a csodákra. Ő a mi szívünkben él és trónol,  és véghez viszi, amit akar. Milyen jó Ő hozzánk!

Igen, Uram, adj nekem osztatlan szívet! Tudom, hogy ezer kis döntésem van naponta, amelyek megvilágítják, hogy Veled vagyok, vagy Nélküled. Utam, szeretnék mindig Veled lenni!

Reménységem – 2018.01.16

Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
Zsoltárok 62,6

Néha a dolgok egyszerre beviharoznak az életembe, néha minden és mindenki egyszerre tőlem akar valamit, néha egy vita, és egész napra nincs nyugalom, néha tönkremennek a szép álmok, néha felhalmozódik a sok munka, néha az erőm, a türelmem és a reménységem végéhez érek… és nincs tovább.
Milyen jó, hogy Isten mégis itt van! Amikor tényleg, minden egyszerre romlik el és omlik össze. Amikor az egész világom elsüllyed. És az életem is egyszerre csak végetér. Hol a remény, ami minden csalódottságból és halálból kihoz? Csak nála, a halálra a betegségre, a bűnökre és a romlásra. Igen, csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet.
Az a jó, mikor reggelenként, mielőtt az új nap elkezdődik, Őt keresem. Védelme alá helyezem magam, a gyereket, a napot, a munkát, a barátokat és minden mást is. Kérem a támogatását, bölcsességét és kegyelmét. Ő a legjobb barát, és a napon végig vezet engem. Mikor leveszem róla a szemem, ő fenntart. Mikor valami szerencsétlenség történik, Ő afelett áll – mert az Ő akarata történt mindennek ellenére, az ő vigasza épít engem újjá. Az ő kezeiben védve vagyok.
A kérdések hada zúdult rám: Miért mindig én? Miért csak nekem kell szenvedni? Miért ez a betegség? Miért, miért, miért? Aztán ráfordítom a tekintetemet, mert még sokat kell szenvednem – és Ő mellém áll! Nem ad választ a miértjeimre, csak mellém áll. Ő a reményem, és neki van utolsó szava. Jézus a barátom, és ugyanakkor a teremtés Ura.
Jézus mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok, és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek.

Köszönöm, Jézus, te megtöltöd a szívemet örömmel! Nem kellene mindig a miérttel terhelődnöm, mert te vagy az Uram! Milyen jó, hogy hogy velem vagy! Már reggel énekelhetek és köszönhetek, mert te, a barátom, az erősítőm, a mindenem. Tőled kap békét a lelkem, te vagy reménységem, benned sohasem csalódok.

Isten hangja – 2018.01.14

Ezt mondta nekem: Emberfia, állj a lábadra, beszélni akarok veled!
Ezékiel 2, 1

Isten beszélni akar velünk, de hallgatunk-e mi rá?
Ez egy egész fontos kérdés. Akkor hogy akarod Te Isten akaratát tenni, ha nem is hallgatod meg Őt? Hogy akarsz az Ő útján maradni, mikor az imádságodban csak magadhoz beszélsz?
Egy lelkésznek csak 8 látogatója volt vasárnap. De ezt mondta: Mikor csak egy hallja meg az evangéliumpt, és befogadja, akkor már megéri. Szegény ember! Sem víziói, sem álmai nincsenek, csak egy kis szánalmas bizodalma. Az Isten velünk akarna beszélni, és az életünkbe víziója és álmokat adni. Nagy víziókat és nagy álmokat, nem csak kicsikéket…
Pál víziókkal betöltött volt, a világot akarta Jézusnak meghódítani. És meg is csinálta! Sosem volt egy hallgatóval évente megelégedve. Azt akarta, hogy az egész világ megtudja: Jézus az Üdvözítő! Az álmai vezették.
Hol vannak a te vízióid, a te álmaid? A melegházadba beburkolod magad, a rózsatermesztődbe, kizárólag a gyermekeid, munkád és hobbid közé?
Hogy akarsz akkor Istenre hallgatni?
Jézus azt mondta: ahol a szíved, ott van a te Istened is.
Mostpedig, mivel foglalkoznak a gondolataink leginkább? Mibe áldozzuk az energiánkat?
Jézus azt szeretné, ha Ő lenne az első az életünkben. A második hellyel Ő nincs megelégedve. A gondolatainknak és álmainknak körülötte kell forogniuk.
Ézsaiás ilyen ember volt. Ezért hallhatta és láthatta az Urat egy vízióban: Kit, kit küldjek? Ki lenne a követem? – És Ézsaiás nem engedte, hogy másokhoz eljusson Isten eme kívánsága, és azonnal mondta: Engem küldj! – Ézsaiás megtudta Őt hallani, mert mindenhol, minden munkájában Istent látta, mindenben Isten igéjére látott hasonlatot, képeket ,amik Őt írják le, gondolatai ás álmok voltak, amik Istennel törődtek. Nyitott volt Isten hívására. Mi pedig teljesen dugig vagyunk a hobbinkkal, a túlélési harcunkkal, karrierünkkel és a többivel;  – Rá nem is figyelünk.
Mi nekünk kell Isten hangját hallani. Nem jó, ha a lelkész, evangélista vagy apostol az Isten helyére. Ő akar egyenes, direkt kapcsolatot velünk, és nem más emberek álltal. Menj, állj a lábadra, és mondd: Én akarok! Én menni akarok, hallgatni akarlak, látni akarlak! Uram, Téged akarlak!

Uram bocsásd meg, hogy más dolgokkal voltam elfoglalva, és semmi időm nem maradt Rád. Öt perc naponta, ez Neked nem elég! Te nekem annál sokkal többet érsz. Téged akarlak keresni és hallgatni, valóban Terád hallgatni!

A fantázia – 2018.01.13

Nézzétek meg az égi madarakat! …
Figyeljétek meg a mezei liliomokat, hogyan növekednek: nem fáradoznak, és nem fonnak, de mondom nektek, hogy Salamon teljes dicsőségében sem öltözködött úgy, mint ezek közül akár csak egy is.
Máté 6, 26. 28k

Jézusnak igaza van. Minden lehetségesre odafigyelünk, csak az útmenti virágocskára nem nézünk. Keresztülgázolunk rajta figyelmetlenül. A tekintetünk csak előre irányul: A munkára, az otthonra, a gyerekek várására, vagy a késésekre. Az ég madaraira nem nézünk, a lábunk alatti virágokra sem. A Nap, napsugár, a Hold, csillagok, a hegyek és a tenger, a vihar azerőteljes villámokkal, a kicsapó vulkán… mindent érzékelünk magunk mellett, és a szemünk az élet nagy dolgaira figyel.
Gyerekként nagyon élénk képzelőerőm és fantáziám volt. Eltudtam egy álomvilágban tűnni. Mindent valamire építettem, a felhőkre, hullámokra, a járda lapjaira… mindenhol kis csodák voltak elrejtve, amiket felakartam fedezni. Egy térképpel világutazásra mentem, Thaiföldig, ha kell, hogy Sirikith hercegnőt feleségül vegyem.
És amikor az igazi nagybetűs élet elkezdődött, elveszítettem a képzelőerőmet. De Jézus azt mondja: Nézzetek az ég madaraira, tanuljatok a liliomoktól! – bár visszatérnék a gyerekkorba, egyszerű nézelődésbe, egyszerű élésbe. Szeretném a teremtőt nézni minden fantasztikus szépségben, a túlvilági nagyságos Teremtőt. Őt magát szeretném látni, az Urat, aki mindent csodálatosan irányít. Igen, elképzelném Jézust, és hogy neki mi tetszik. Szeretném a fantáziámat újra felébreszteni és álmodni.
Az ember a teremtés koronája. Bár amikor egy alkoholistát látok, aki már évek óta iszik, nehezemre esik, hogy a teremtés koronájának lássam őt. De Jézus képes rá. Ő eltudja képzelni, hogy ez az ember egyszer az Övé legyen. Ő hitet, reményt és szeretet helyez ebbe az emberbe. Uram, szeretném a te szemeidet és a képzelőerődet.

Igen, Jézus, elkezdtem a gyakorlati gondolkodást, hogy megtanuljak így álmodni. Kérlek, tégy újra gyermekké, hogy álmodni tudjak. Szeretném a felhőket látni, és az ég madarait, szeretném a virágocskákat nézve Téged dicsérni. Add nekem a te fantáziádat, amikor egy tönkrement, elhanyagolt alkoholistát látok. Uram, a te szerető szemeidre és képzelőerődre van szükségem!

Adjatok nekik! – 2018.01.12

Jézus azonban ezt mondta nekik:
„Nem kell elmenniük: Ti adjatok nekik enni!“
Máté 14, 16

Jézus egész nap tanította és gyógyította a sokaságot. Mikor este lett, azt mondták a tanítványok neki: Küldd őket el, hogy a falujaikba menjenek és enni vegyenek, mert már majdnem sötét van. De Jézus nem akarta az embereket egyszerűen elküldeni. Aggódott értük. Magánál tartotta őket és jól érezte magát velük. Nem tudott tőlük valahogyan elszakadni. Ezért kellett a tanítványoknak nekik enni adni. Ekkor összezavarodtak: Egyáltalán semmink nincs, és mi sem vagyunk egyáltalán jóllakva. Jézus vette azt, ami készleten volt, hálát adott érte, és odaadta a tanítványoknak, hogy osszák szét. Und valóban, mindenki jóllakott. Valami 5000 ember volt, és a maradék 12 kosárra rúgott.
Pontosan így állunk minden nap az emberek előtt: Túl kevesem van ahhoz, hogy nektek is adjak. De Jézus azt akarja, hogy adjunk. Mindent oda kellene adni, ami csak a tulajdonunkban van. Ő meg tudja sokszorosítani, akkor is, amikor csak nagyon-nagyon kevesünk van.
Kinek van közülünk sok? Ki tud már prédikálni, mint egy Péter vagy Pál? Kinek van olyan hatalma az imában és gyógyításban, mint Jézusnak? Nem, nincs igazán különösen sok, amit Istennek adhatnánk. De a keveset is szívesen veszi és megsokszorozza – Milyen csodálatos ez számomra! Mindent megteszek, amit tudok, és Ő nagy dolgokat visz ezzel végbe.
Mit adjunk az embereknek? Kenyeret és halat! A hal Jézusra mutat. Ő konkrétan az Úr. Sok isten van még, de egy konkrét névre van szükségünk: Jézus Krisztus, a Megváltó és Megmentő! Szóban és tettben Róla teszünk bizonyságot. Tanúi vagyunk a könyörületességen kereszül, és arról mesélünk, ami jókat Isten bennünk véghezvitt.
A kenyér az Isten szava, az élő szó. Nem régi és beporosodott, nem érthetetlen nyelvbe csomagolt. Bármikori helyzetbe visszük magunkkal az igét – ezért van szükségünk a csendre és a vele való kapcsolatra, hogy az akaratáról tudjunk.
És Ő megáldja és foglalkozik a kis képességeinkkel a nagy erejével. Halleluja!

Köszönöm, Jézus! Te itt vagy! Te vagy a hatalmas, erős, könyörületes. Te vagy az Isten Fia! A te kegyelmedre, megbocsátásodra, szentségedre és magváltásodra mutatunk! És te megfogod a gyönge, sokszor mérgelődő tanúidat áldani. Köszönjük!

Üldöztetés – 2018.01.11

Boldogok vagytok, ha énmiattam gyaláznak és üldöznek titeket, és mindenféle rosszat hazudnak rólatok. Örüljetek és ujjongjatok, mert jutalmatok bőséges a mennyekben, hiszen így üldözték a prófétákat is, akik előttetek éltek.
Máté 5, 11-12

Tudjátok, van egyfajta harc a világosság és a sötétség között. A gonosz mindig a jó, az Isten ellen harcol. Megvannak a csatlósai, és Istennek is a gyermekei. Közöttük alakul ki a harc.
Akiben nincs fény, az a sötétségben ül. Mikor esténként a fényt lekapcsoljuk, sötét van, eltűnt a fény. Úgy van ez a világ fényével is: hogyha Ő elmegy, jön a sötétség. Nincs itt már az Úr, és az sem, amit véghezvitt és jónak talált: öröm, béke, szeretet, könyörületesség, barátság, türelem, szelídség. Minden eltűnik, ha Isten nem uralkodhat.
A világ gyermekeit a saját Uruk irányítja. Ez nem mindig annyira nyilvános, de észre lehet venni: Gyűlölik Jézust. Őellene vannak, és midnen lehető magyarázatot felhoznak, hogy benne mások ne higgyenek. Minden kicsi hibát meglátnak, és minden pletykát elhisznek a keresztyénekről. Szörnyű, hogy néha miket hallani. Mivel az ördög gyűlöli az ÚrJézust, a követőit arra sarkallja, hogy a keresztyéneket utálják. Hányan lettek megkövezve vagy megégetve, csak azért, mert hittek.
Ha te nem vagy így közzétéve, üldözve, félreértve, becsmérelve és rágalmazva, akkor a helyes társadalomban élsz. Jézussal így bántak, Pállal és más apostolokkal és minden keresztyénnel, aki Jézust szerette. Egy a követői közül így szól délben: Valahogy ma valami elromlott. Ma már engem senki nem becsmérelt, senki nem köpött le és ütlegelt. Uram, van velem valami baj? – Ő tudja, mikor Jézusról beszélt, Hozzá imádkozott és teljes szívvel követte Őt, az ellenség ellenállása teljes automatikusan jött.
Amikor mi hazugság, lopás vagy csalás miatt üldözve lennénk, az helyes lenne, ugye? De mikor minket az emberek gyűlölnek, mert Jézus a szívünkben van, büszkének kell lennünk. Ő ezt már kiállta, mi is kitudjuk. Ő mellettünk áll, s az igazság és a szeretet hiányát bennünk kitölti.

Köszönöm Jézus! Észreveszem, hogy a követőd vagyok-e. Mikor senki nem utál engem miattad, nem vagyok veszélyes az ellenség számára. De büszke akarok arra lenni, hogy téged követlek, még ha üldözve és gyalázva is vagyok emiatt. Igen, fáj, Uram, de csak a hiúságom sérült meg. Minden ellenére Hozzád akarok tartozni, mert te engem végtelenül szeretsz.