És kivitt engem tágas helyre;
kiragadt engem, mert kedvét leli bennem.
Mert általad táboron is átfutok,
és az én Istenem által kõfalon is átugrom.
Kiszélesítetted lépésemet alattam,
és nem tántorogtak lábaim.
Zsoltárok 18:20. 30. 37
Ez csak néhány vers a 18. zsoltárból. Leírják a hit könnyedségét. Dávid király írta ezt a Zsoltárt, miután Isten megszabadította őt minden ellenségétől. Fontos volt számára, hogy mindent leírjon, hogy soha többé ne felejtse el.
Egy barátom feljegyzi Isten összes nagyszerű tettét az életében. Amikor kétségei vagy nehézségei vannak, elolvassa a füzetet, és új önbizalmat kap. Az én Bibliámban sok jegyzet van a Versek mellett. Gyakran csak egy kulcsszó, például ,,influenza 2007″. Amikor látom, eszembe jut, hogy Isten hogyan gyógyította meg akkor a súlyos influenzámat, és milyen csodálatosan vitt át rajta. Vagy ,,lábak“. A kisfiamnak mindkét lábát megégette a forró olaj, de Isten meggyógyította őket, a legkisebb ránc sem maradt utána. Nagyon fontosak számomra ezek a kis mellékszálak, mert tanúságot tesznek számomra arról, hogy milyen nagy Isten Szeretete és Irgalma irántam. Mert néha sötét órák jönnek, és a hit csak egy kis, majdnem kialudt láng, vagy csak egy parázsló kanóc.
Isten tehát bátorságot és bizalmat akar adni nekünk: Amikor emlékszünk az Ő beavatkozására, hálásak leszünk Neki, és bizalommal és nyugalommal tekintünk a jövőbe. Készítsünk magunknak jeleket és emlékeket, amelyekre mindig vissza tudunk támaszkodni, akkor nem csüggedünk el azonnal az újabb nehézségekben, hanem a mi Nagy Istenünkre, az ÚR Jézus Krisztusban a mi Megváltónkra és Segítőnkre tekintünk!
Köszönöm, Mennyei Atyám, az ÚR Jézus Krisztusban hogy eddig soha sem feledkeztél meg rólam, és ezután sem fogsz! Köszönöm a Csodáidat és a Szeretet cselekedeteidet az életemben! Soha nem fogom elfelejteni őket. Emléktárgyakat készítek magamnak, hogy mindig hálás lehessek Neked. Mert TE vagy az ÚR, aki szeret engem.
Áhitatok minden Napra (Frank-tol) 