Az ÚR Jézus mondja:
Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jõjjön énhozzám, és igyék. A ki hisz énbennem, a mint az írás mondotta, élõ víznek folyamai ömlenek annak belsejébõl.
János 7, 37f.
Milyen jó, hogy az ÚR Jézus oltja az én szomjamat! Szomjúságomat az Igazságosságra, a Békére, a Harmóniára és a Szabadságra! Nála, elfogadott és szeretett vagyok, biztonságban és Reménységben. Ő az én Életem Forrása; – Nála nyugszik meg a Lelkem. Igen, újra és újra el akarok menni ehhez a Forráshoz, és inni ebből az Élet Vizéből.
És amikor telve vagyok ezzel az Élő Vízzel, akkor az kiárad a környezetemre. És ez Olyanná lesz, mint egy termékeny, öntözött Kert a Sivatag közepén. Eképpen akar minket, az ÚR Jézus Krisztus használni: Áldássá, Életforrássá kell válnunk embertársaink számára!
Vannak emberek, akik mindent rossznak találnak. Mindig és mindenhol találnak valami rosszat, és mindenről rosszat mondanak. Szavaik mérge pedig, mások szívébe is eljut. Az ő Családjaik, Gyermekeik is, gyakran és sajnos ilyenekké lesznek! A légkör körülöttük mindig keserű méreg, negatív, feszült és romboló. Nem, mi nem így akarjuk ezt! Mi szeretnénk gyermekeinket pozitívan formálni és jó magokat ültetni a szívükbe! Korán reggel és együtt az Élet Forrásához akarunk menni, kiöblíteni magunkból minden szennyet, és megtölteni magunkat az Ő Lelkével, az Élő Vízzel! Aztán tovább tudjuk vinni ezt az Élet Vizét azoknak az embereknek, akikkel a nap folyamán találkozunk.
Köszönöm, ÚR Jézusom, hogy TE vagy az életem forrása! Tisztíts meg a keserűségtől, a bosszúvágytól, az elégedetlenségtől, a gonoszságtól, a neheztelő gondolatoktól és még a rosszindulattól is. Köszönöm, hogy betöltesz engem a TE Lelkeddel az Élet Vizével, amely a valódi életet formálja bennem. Így fel vagyok szerelve az elkövetkező Napra, és Áldássá válhatok mások számára. Mert TE mindenkor velem vagy!
Áhitatok minden Napra (Frank-tol) 