És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsõítesz engem.
Zsoltár 50, 15
„Isten telefonszámának“ neveztük, 5015; Hívd fel ŐT a Nyomorúság idején, mintha Telefonod lenne. Erre a számra mindig jól emlékeztem.
„Nyomorúságban” – nos, mindig vannak apró dolgok, amelyek sok időbe és energiába kerülnek. Nem mindig a nagyon nagy igények nehezítik az életet. Gyakran elveszítek valamit, vagy elfelejtem, hol hagytam valamit. És akkor nagy a keresés. Sok időt és ideget igényel. Megszoktam, hogy először az ÚR Jézust kérdezzem meg igazán, hol vannak az elveszett dolgok; mert Ő tudja. Valójában legtöbbször még az imádkozás előtt felfedezem hol van. Olyan természetes, hogy néha elfelejtem azt mondani, hogy „Köszönöm, ÚR Jézus”!
Nem mindig találok meg mindent, néhány dolog elveszett marad. De Ő, az ÚR meglepően gyakran hallja az én vészhívásomat. Nagyon hálás vagyok az ÚRNAK ezért a kis segítségért az életben! És ha tényleg nem találok meg valamit, akkor általában úgy van, hogy nincs is rá szükségem.
Arra szeretnék biztatni benneteket, hogy bízzatok az Úrban kicsiny szükségekben is. Ő mindent lát és tudja, hol van! Készen áll segíteni a kisebb és nagyobb igények kielégítésében. Ezután növekszik a bizalmunk Ő iránta, és megtanulhatunk bízni Abban, Aki segít az apró dolgokban és a nagy dolgokban is.
Köszönöm, ÚR Jézusom, hogy TE vagy Az, Akiben minden igényekben megbízhatok. Még a legkisebb dolgokban is velem vagy, és segítesz nekem. Nem Prédikálsz nekem az én Rendjeim miatt, hanem csak segítesz. TE Tényleg csodálatos vagy!!