Monda Jézus a Farizeusoknak:
Néki sok bûne bocsáttatott meg; mert igen szeretett; a kinek pedig kevés bocsáttatik meg, kevésbé szeret.
Az ÚR Jézus, Simon, a Farizeus vendége volt. Aztán jött egy közismert, Bűnös Asszony, aki értékes olajat öntött Jézus Lábira, könnyeket is ejtett rá és szárította azt a saját Hajával. Simon megvetéssel nézte mindezt. De Jézus azt mondta neki: Simon, te nem csókoltál meg engem üdvözletképpen, nem adtál nekem vizet a poros Lábamnak mosására, nem kented meg a fejem Olajjal. De ez az Asszony, könnyeivel mossa a Lábam, és a Hajával szárítgatja azt és drága Olajjal kenegeti. Ezért tehát mondom neki: a te Bűneid megvannak bocsájtva, menj el békességgel, a te hited segített meg téged! És Simon Igazat kellett adjon az ÚRNAK! Simon csak izgalmas vitát várt, de az élet kérdései máshol játszottak ….
Az Asszony mindenekfelett szerette az ÚR Jézus Krisztust. Ezért meglettek bocsájtva az ő súlyos bűnei! Vigadozhatott, és örvendhetett, mert a nehéz terhe elvétetett. Újra boldog volt, mint egy kislány, tele vágyakozással az életre, telve Reménységgel, csakhogy egy új Asszonyként.
Simonnak nem volt szüksége bűnbánatra, mert ő szinte tökéletes volt. Habár volt néhány javítandó dolog, dehát ő is csak egy ember volt és nem Isten. Nagyon elégedett volt önmagával.
Isten azt mondja: A kegyelem azoknak tartozik, akiknek szükségük van rá, nem pedig azoknak, akik a Kegyelem nélkül is megvannak.
Isten barátai azok a bűnösök, akik a mellüket veregetik és sírnak, akik alig közelítik meg a szent URAT. Az igazak, Farizeusok, a mindentudók és mindenre képesek, az erkölcsi felvigyázók és az erényes-keselyűket, az ÚR nem szereti!
A Kereszt az Evangélium Központja.
Köszönöm Drága ÚR Jézus Krisztusom, hogy megbocsátottál nekem! Igen, nekem állandó megbocsátásra van szükségem – Én nem, válthatom meg önmagam, mert a bűn túl mélyen van énbennem. Támogass engem, hogy ne essek ismét el. URAM, nekem szükségem van a TE Kegyelmedre!!
Áhitatok minden Napra (Frank-tol) 