Szeresd az URAT, a te Istenedet teljes szívedbõl és teljes lelkedbõl és minden erõdbõl és teljes elmédbõl; és a te felebarátodat, mint magadat.
Lukács 10, 27
Ez a legfontosabb parancsolat, és ezek elválaszthatatlanok: szeretni Istent, szeretni a felebarátomat és önmagamat: egyik a másik nélkül lehetetlen.
Kimentünk a Tóhoz egy Rostélyra. Ott volt egy kutya egy tál vízzel maga előtt egyedül. Azonnal mindannyian tudtuk, hogy elhagyták abban a reményben, hogy valaki más megtalálja és magához vegye a Kutyát. És akkor elkezdődött az együttérzés. Mindenki azonnal tudta, hogy egy másiknak, feltétlenül magáévá kel tennie ezt a Kutyát. De az összes Telefonálásoknak nem lett határozott eredménye, senki sem akarta a kutyát. Nagy szomorúság … szinte könnyek: A szegény kutya!
Ismét az volt, mint oly gyakran: senki sem tudott segíteni önmagában, de mindenki tudott egy másikról, akinek segítenie kéne. – Vajon az ÚR Jézus is eképpen járt volna el?
Néhány nappal ezelőtt kaptam egy E-mailt. Tiltakoznom kellett volna az Iráni Emberekért, akik Németországban Hívőkké váltak, és akiket vissza akarnak deportálni Iránba. Ott a kényszer, kínzás és halál fenyegeti őket. Néhányan már el is tűntek.
Kicsit dühös voltam, mert a Keresztények ismét nem tesznek semmit, hanem segítséget kérnek az Államtól. Helyt, felelősséget kel vállalnunk a Testvérekért. És a Keresztények? megelégszenek egy E-mail írásával.
Amikor a nácik üldözték és meggyilkolták a zsidókat, sok holland és dán elrejtette a zsidókat, még akkor is, ha saját életüket veszélyeztették. Miért nem tudjuk ma felvenni, elrejteni és gondozniezeket az Iráni Testvéreket? Mi inkább elnézzük , hogy halálba küldjék őket, vissza Iránba; – és az Államot hibáztatjuk.
Soknak közülünk, egynél több szobánk is van, néhányan egyedül élnek egy nagy házban. De nem figyelünk fel az üldözött Testvérekre és azoknak gondviselésére. Ha bejelentést tesznek a szociális jóléti hivatalba, minden bizonnyal jön nemsokára az Autóbusz amely a deportáláshoz vezet.
Mielőtt bármikor panaszkodnánk és tiltakoznánk ((a tisztességtelen politika elleni tiltakozásnak egyébként igaza van, de mi itt nem állhatunk meg): – a jövőben mérlegelnünk kell, hol kérjük magunkat szembeállni és munkálkodni. Ha erre megvan a lehetőségünk és hogyan járjunk el. Sajnos lustákká válunk a jóléti Államban, amely állítólag mindenre gondot visel.(?) Szeresd Istenedet és felebarátodat, ez az energikus valódi cselekedet és nem a jámbor érzelmek!!
(Ps. A kutya, az én Udvaromra talált.)
ÚR Jézus, bocsáss meg! Olyan gyakran nem jutottam arra a következtetésre, hogy kötelességem és lehetőségem van segíteni. TE nem kímélted magad, hanem halálra adtad magad azért, hogy én éljek. Segíts URAM nekem, hogy Hozzád hasonlóvá válhassak!!!
Áhitatok minden Napra (Frank-tol) 