A sokaságból néhány farizeus ezt mondta neki:
Mester, utasítsd rendre tanítványaidat!
De ő így válaszolt: „Mondom nektek,
ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak kiáltani.“
Lukács 19,39 f
Amikor az ÚR Jézus Krisztus, bevonult Jeruzsálembe, az emberek úgy köszöntötték ŐT mint egy Királyt, aki egy hosszú Idő után visszatért. A Tanítványok, Hozzátartozók és az Ő Kővetői, a Gyermekek …., mind elkezdtek hangosan kiáltozni: Áldott legyen a Király, aki jön az ÚRNAK Nevében! Hozsánna!! Halleluja!!! – A Farizeusok a nagy Renddel voltak foglalatosak, lehetőleg nagyon is, és ez a Hangulat zavarba hozta őket. Mégis az ÚR Jézus nagyon is akarja ezt a Hangulatot, amely a Megváltást illeti, minden Csoda felett, amelyeket Ő tett! Ő kedveli azt ha azok mind egyszerre kiáltoznak, s különbözően kiáltják: Halleluja!! – Mert Isten, Ő valóban az ÚR.
Nekünk sok okaink vannak a Köszönetre és Dicsőítésre. Nemcsak egész halkan és egész mélyen, magányban a Szíveinkben, hogy senki sem vehetné észre, hanem mi kiálthatunk az egész Világ előtt: Halleluja, Ő Csodákat művel! Ő szeret bennünket!!
Ez a gyerekes Halleluja nagyon tetszik Neki; ott érzi Ő magát odahaza, ott uralkodik Ő és nem az ellenség, ott önti ki Ő az Ő Áldásait!
Vannak azonban más Halleluja-Keresztények is, amelyek Neki egyáltalán nem tetszenek.
Valamiféleképpen nemcsak hogy naivok, hanem egyenesen mondva, buták. Ha valaki a halálán van, akkor elkezdik, Halleluja, az ÚR még most is Csodát tehet! – és várják a Gyógyulást.
Avagy olyanok mint a Jób téves Barátai: Ha te mégis hallgattál volna, ha te mégis elmentél volna a Prédikálóhoz, ha te hittél volna ….
Ez nemmás mint ,,Adósság elhalasztása“. A Hívőnek csak akkor van Adóssága, ha ő nem lesz meggyógyítva mert neki csak kicsiny Hite volt …
Én nem tűröm ha, ezek az Emberek a legnehezebb Problémák közepette eképpen beszélnek: Valami Hit, sok Halleluja és Dicséret, meg a rendes Imádság vagy a helyes Prédikátor, és máris a Probléma megvan oldva, – függetlenül attól, hogy Betegség, Rák, Halál vagy valami más. Ez egyszerűen naivitás. A Keresztények is meghalnak, eképpen van Isten Akarata. Mert a Halál Őneki nem a Probléma, hanem a mi Hitetlenségünk. Nem hiszem azt hogy Ő majd engem feltámaszt? Az itteni Élet nincsen Örökké eltervezve.
A Halleluja-Keresztényeknek nincsen Problémájuk. És ha majd mégis egyesek előjönnek, éneklik a Halleluját, mindaddig míg az eltűnik. Ezek valamiféleképpen idegenek a Világtól és a Hittől is. Számukra minden és mindég nagyon könnyű. Azonban egy Hívőnek az Élete, bizonyára nem így van. Mily jó hogy az ÚR jelen van és mivelünk foglalkozik! De minden csak Kegyelem és Szeretet, soha nem a mi Igazunk és soha nem magától értetődőek.
Köszönöm ÚR Jézus, mi bízhatunk Benned! Köszönöm, TE gyakran megszabadítottál! Igen, én Hozzád ragaszkodom hogy senki és semmi, többé el ne választhasson. A Nehéz Körülmények között is, TE Jelen vagy, és engem megtartasz. Ez az én Vigaszom és Erőm. TE jelen vagy!!
Áhitatok minden Napra (Frank-tol) 